Innovációs műhelyek kialakítása, élménypedagógia - Műhelymunka
1. alkalom 2018.05.11. 14:00-16:00
A foglalkozás témája, célja: az élménypedagógia módszertanának általános bemutatása, a módszertan megismertetése, bővítése, a megvalósítás kereteinek a tisztázása és saját élmények szerzése a foglalkozás során. A rendezvény az élménypedagógia alapvető módszertanának megfelelően nagyobbrészt csoportfoglalkozás keretében, időnként célszerűen frontális módszerrel történt. A bevezető szakaszban az előadó frontális módszerrel az élménypedagógia elméleti és módszertani kereteit, fogalmát tisztázta, általános ismertetésében megfogalmazta, hogy az élménypedagógia a résztvevők közvetlen élményét, tapasztalatát alkalmazza a tanulásban. Az élménypedagógiai feladat mindig az aktív, együttműködő cselekvésre alapoz, mindig valamilyen valós problémát modellez, és ennek megoldását helyezi a középpontba. Az élménypedagógiai feladatok megoldása segíti a személyiségfejlesztést, kihasználja és fejleszti a résztvevők kreativitását, hat a problémamegoldó gondolkodás fejlődésére, segíti a tanulást. A program első részében kommunikációs gyakorlatok szolgálták az ismerkedést és a feszültség oldását. Pl. kommunikációs gyakorlat bemutatkozó beszélgetéssel, névjegy készítése egy jellemző, a személyiséget kifejező szimbólum alkalmazásával, a csoport többi tagja számára ismeretlen tulajdonságok, események elmondása önmagunkról.
2. alkalom 2018.05.11. 16:00-18:00
A foglalkozás témája, célja: az élménypedagógiai módszertan elméletének megismerése, a módszertani eszköztár bővítése és példák bemutatása, kipróbálása a gyakorlatban; egyéni és csoportgyakorlatok Az előadó a foglalkozás első szakaszában frontális módszerrel bővítette a résztvevők ismeretet az élménypedagógia módszertanáról. Kiemelte, hogy az élménypedagógia alkalmazása nem a lexikális tudásra épít, hanem kihívást jelentő helyzetekben várja a megoldást, amely mindig együttműködést feltételez a csoporttagokkal, izgalmas és érdekes. A feladat próbára teszi a megoldásban résztvevőket, rávilágít kreativitásukra, problémamegoldó gondolkodásukra, társas készségeikre, csapatban munkálkodási, együttműködési készségeikre. A személyiség formálására, fejlesztésére kiválóan alkalmas. A foglalkozás következő szakaszában a gyakorlatban próbálhatták ki a tanultakat. A foglalkozás kiscsoportos keretekben folytatódott. A csoportalkotás után a foglalkozás vezetője ismertette a feladatot. Egyszerű eszközök felhasználásával tornyot kellett építeni. A feladat első lépése: a szervezés. Minden csoport 5 percet kapott a stratégia megbeszélésére, abban a tudatban, hogy a feladatmegoldás közben már tilos a verbális kommunikáció. 2. lépés: a feladat megoldása. Kukoricafelfújt rudacskákból gombostű segítségével minél magasabb torony építése megadott idő alatt. 3. lépés: megbeszélés, reflexió. A feladat egyszerű volt, mégis kihívást jelentett. A feladat megoldása után a megbeszélés során fontos szempont volt a résztvevők hozzáállása, aktivitása, az együttműködés, a kreativitás, a verseny a csapatok között, az eredményesség, a szabályok betartása, a társas készségek és a csoportszerkezet alakulása.
3. alkalom 2018.05.11. 18:00-20:00
A foglalkozás témája, célja: az élménypedagógiai eszköztár bővítése, együttműködés, a közösségi élménypedagógia alkalmazása. Visszajelzések, reflexiók, egyéni értékelések. A foglalkozás nagycsoportos keretek között folyt le. A csoportalkotás megadott szabályok szerint történt. A fokozatosság elve alapján a csoportok a korábbinál egy kicsit bonyolultabb feladatot oldottak meg. A feladat közlése szóban és írásban is megtörtént. A feladatközlés egyértelműen tartalmazta a szabályokat és a megoldandó problémát a résztvevők számára. A feladatleírás szerint a nehézségekkel küzdő vállalat megmentésére egy találmányt kellett létrehozni megadott eszközök felhasználásával. (Törhetetlen tojásburok, amely esztétikus és kiállja az emeletnyi magasságból történő ledobás próbáját is.) A feladat megoldásában a csoporttagok intellektuálisan, emocionálisan, szociálisan, fizikailag stb. is részt vettek. A saját élmények miatt hiteles volt a tapasztalatszerzés, a tanulási helyzet. A csapattagok együttműködve vizsgálták meg a megoldási lehetőségeket. Analizáltak, ötleteket beszéltek meg, felelevenítették a fizika törvényeiről szerzett ismereteiket, együttműködtek, kockázatot vállaltak, fizikailag is kivitelezték a megadott tárgyat, és sikerélményben is részük volt, hiszen az emeletről ledobott „törhetetlen tojás” valóban ép maradt. A csoportdinamika természetesen alakult. A munka során világossá vált, hogy az élménypedagógiai program természetes keretet teremt a tanuláshoz, fejleszti a szociális kapcsolatokat, segíti a résztvevők kapcsolatát egymással, önmagukkal, a környezetükkel. Az élménypedagógia eredményességéhez elengedhetetlen a tapasztalokat megbeszélése, a következtetések levonása.
4. alkalom 2018.05.19. 8:00-10:00
A foglalkozás témája, célja: az élménypedagógia elméleti és gyakorlati bemutatása, módszertanának alapvető megismertetése és a résztvevők pedagógiai módszereinek bővítése. A továbbképzés első szakaszában a ráhangoló kommunikációs feladat után az előadó az élménypedagógia jelentőségéről beszélt frontális keretek között. Az élmény eszköz, mely hozzásegít bennünket szokatlan helyzetek átéléséhez, és így hasznos tanulságok levonásához. A tapasztalatok segítik az egyén személyiségének és mentális képességeinek fejlődését, mások jobb megismerését és növelik a csapatmunka hatékonyságát. Az élménypedagógia a középiskolás korosztály figyelmét a többiek és önmaguk megismerése felé irányítja, nyitottabbak lesznek új és valós élmények felé. Az emberi kapcsolatok, a szolidaritás és összetartás, az empátia és a többiekkel elért sikerek válnak fontossá. A tapasztalatok szerint az élménypedagógia jó hatással van a kommunikációs képességekre, a kooperációra, az önérvényesítő készségek fejlesztésére és a tolerancia erősödésére. Az esetleges kudarcokban és a gyakori sikerélményekben megtapasztalt személyes felelősség hozzájárul a tudatos énkép kialakulásához. Az értékelés segíti a résztvevőket az élmények feldolgozásában, a tanulásban, az új tapasztalatok tudatosításában.
Az élménypedagógia nem direkt módon, frontális úton közvetít pozitív értékrendet. A látszólagos szabadság az, ami hatványozottan növeli a módszer hatékonyságát. A továbbiakban kiscsoportos foglalkozás keretében több hasznos csapatépítő módszerrel ismertette meg a csoportot az előadó.
5. alkalom 2018.05.19. 10:00-12:00
A foglalkozás témája, célja az élménypedagógia módszertani összefoglalása, olyan pedagógiai módszerek, feladatok megismertetése, amelyek elősegítik a tanulók személyiségének formálását, pozitív értékrend kialakítását, különböző kompetenciák fejlesztését. A foglalkozás kezdetén az előadó a csoportmunka jelentőségéről és lehetőségeiről beszélt. Az emberek mindennapi tevékenységeik végzésekor csoportokba szerveződnek, amelyekben a mindenki által elfogadott csoportnormákat szem előtt tartva egy közös cél érdekében tevékenykednek. A csoportalakítás fő előnye az egyénileg birtokolt erőforrások koncentrációjában rejlik. A csoport több mint egyének összessége. Erőforrásaik legalább egy részének megosztása által az emberek olyan javakra tehetnek szert, amelyekre egyénként nem lenne lehetőségük. Az előadó beszélt a csoport jellemzőiről: a tagok interakcióban állnak egymással, normarendszer alakul ki, mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit, a tagokban célok és érdekek kölcsönös összefüggésének tudata él, a tagok céljai egymást kölcsönösen feltételezik. Az előadó részletesen szólt a csoportalakítás módszereiről, a véletlenszerű, a rokonszenven alapuló és az irányított csoportalakítás lehetőségeiről. A csoporttagok szerepvállalása személyes tulajdonságaikon alapul, a csoportmunka közben a személyiségfejlesztésre sok lehetőség kínálkozik. A csoportban kialakuló konfliktusok hatékony kezelésére is felvillantott néhány lehetőséget az előadó. A továbbiakban a gyakorlatban jól alkalmazható feladatokat ismertek meg és próbálhattak ki a résztvevők.
6. alkalom 2018.05.19. 12:00-14:00
A foglalkozás témája, célja: az élménypedagógia körébe tartozó módszertan elméleti és gyakorlati megismertetése volt.
A foglalkozás során szó volt az élménypedagógiáról, a tapasztalati oktatás gyakorlatának alapelveiről, a tanulás pszichológiai hátteréről, a fejleszthető kompetenciákról. Az ismertetett módszereket, feladatokat ki is próbálták a résztvevők. A kommunikációs gyakorlat a feszültségek oldását, a ráhangolást, a csoportépítést szolgálta. A labdajáték szintén előkészítő jellegű volt. A labdazsonglőrködés nevű gyakorlatnál az volt a feladat, hogy a csoport egy labdát előre meghatározott rendszer szerint dobjon egymásnak. A sorrend eltévesztése vagy a labda leesése esetén a feladatot elölről kellett kezdeni. A koordináció és a megbeszélés, a kommunikáció és a bizalom fejleszthető ezzel a gyakorlattal. A csapat több módon is megkísérelte a feladat megoldását. A feladat elvégzésére fordított idő a megbeszélésnek és a technika csiszolásának következtében jelentősen csökkent. A játékot követően az előadó megbeszélést kezdeményezett a következő kérdésekről: melyik módszer vezetett az optimális megoldáshoz, hogyan született meg ez a megoldási mód, ki és hogyan járult ehhez hozzá, ez vajon alkalmazható, adaptálható megoldási mód ahhoz, hogy pl. hogyan kell egy csoportban nehéz döntéseket sikeresen meghozni, milyen esetekben és hogyan lehet a mindennapokban alkalmazni ezt a módszert. A foglalkozásvezető abban segítette a résztvevőket, hogy hogyan lehet reflektálni a történtekre, és hogyan lehet mindebből tapasztalatokat nyerni.
7. alkalom 2018.05.19. 14:00-16:00
A foglalkozás témája, célja az élménypedagógia körébe tartozó gyakorlatok megismerése, csoportépítő gyakorlatok kipróbálása volt.
A foglalkozás kezdetén a labdagurítás című játékkal hangolódtak a résztvevők a közös munkára. Az volt a feladat, hogy minden csapattag kezén át kellett gurítani a labdát egy gurítással. A gyakorlatot többször is végigvitték arra törekedve, hogy minél jobb időt érjenek el. A feladat alkalmas az együttműködési készség fejlesztésére. A befejezetlen mondat című feladat az önismeret, a társismeret és a csoportismeret fejlesztését szolgálta. A foglalkozásvezető befejezetlen mondatokat tartalmazó lapot osztott ki a résztvevők között, a megkezdett mondatokat kellett mindenkinek befejezni. A lapok összeszedése után a foglalkozásvezető felolvasta a megoldásokat, a csoporttagok pedig igyekeztek kitalálni a válaszok gazdáját. A lakatlan sziget nevű játék a kreativitás, az együttműködés fejlesztésére szolgált. A játék kerete: kiscsoportos megoldás. Eszközök: színes tollak, karton. A feladat leírása szerint a csoport egy lakatlan szigetre kerül, ahol létre kell hozni egy élhető társadalmat, meg kell fogalmazni az alkotmányt, a törvényeket, a címert, a zászlót. A társadalom működéséről beszámolót kellett készíteni. A csoportonként bemutatott megoldásokat megbeszélés követte. A nyolcas csomó című feladatot outdoor körülmények között végeztük. Előkészítésként mindenki megtanulta a nyolcas csomó készítését rövid köteleken, majd egy kb. 20 m-es kötél mentén álltak fel a csoporttagok kb. egyenlő távolságra egymástól. Ebben a helyzetben a kötelet fogva kellett nyolcas csomót kötni. A kötelet közben senki nem engedhette el. Ez a feladat alkalmas a kooperációs készség, a kommunikáció, a problémamegoldás, az asszociációs készség, a képzelet fejlesztésére.
A program zárásaként értékelésre és megbeszélésre került sor.