Diákok felkészítése - Interaktív előadássorozat
1. alkalom 2018.12.01. 8:00-9:00
Ez alkalommal Zacher Gábor az érdeklődők motiválása miatt ismert előadásának rövidített összefoglalóját tartotta meg ahol a legfontosabb téma a mentális egészség, szenvedélybetegség kapcsolata volt. A szenvedélybetegség ismertetésénél a mindenki által ismert, elfogadott alkohol és drogproblémákon túl a fiatal korosztályra jellemző szenvedélybetegségek is előtérbe kerültek. Például: számítógép függőség, étkezési zavarok. A bevezető előadás után a diákok egészségügyi szaktanárok segítségével dolgozták fel a témát.
Ráhangolódó - irányított - beszélgetés a tanulásról
• az iskola, mint a mindennapok része
• viszonyulás az iskolához
• viszonyulás a tanuláshoz
• tanulási problémák megnevezése
• a tanulási problémák lehetséges okai (a lelki egészség szerepe)
A műhelyfoglalkozás témájának megfogalmazása: Mentálhigiéné és tanulás
A mentálhigiéné értelmezése - megbeszélés
Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása szerint "Az egészség nem a betegség hiánya: az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota". Fenti megállapításhoz szorosan kapcsolódik a mentálhigiénére vonatkozó meghatározás. Buda Béla szerint: ,,A mentálhigiéné tehát leginkább a lelki egészségpromóció értelmében használt összetett, nehezen meghatározható fogalom, amely egyszerre vonatkozik célokra, módszerekre, megközelítésmódra, szemléletre és konkrét tevékenységi területekre. Magában foglalhat mindent, a lelki egészséget javítja, annak minden vetületében és szintjén, az egyén és környezet viszonyának hagyományos megelőzési viszonyától a személyiség fejlődésének elősegítésén át azokig a szociális képességekig és kapcsolatokig, együttmüködésekig, amelyek a nehéz élethelyzetek, stresszek leküzdését segítik, amelyek a személyiséget és a szociális segítő hálózatokat aktiválják." Tehát a személyiséget meghatározó, lelki egészség védelme. A kifejezés minden olyan tevékenység megnevezésére alkalmas, melynek célja az egészséges teljességre törekvő test-lelki élet kialakítása és megtartása.
Mikor mondhatjuk lelki életünket egészségesnek?
• Ha mindig mosolygósak, kiegyensúlyozottak, problémamentesek vagyunk?
• Ha saját magunk -mert mentálhigiénés státuszunk rendben van- megoldjuk problémás-nak ítélt helyzetünket?
• Ha legyőzzük, ha megküzdünk a nehézségekkel?
2.alkalom 2018.12.01. 9:00-10:00
Csoportmunka - előzetesen kialakított csoportokkal került megvalósításra a diákok felkészítése intekartív előadássorozat 2. alkalma.
A műhelymunka céljának megfogalmazása: Az Európai Parlament (2009. február 19-i) a mentális egészségről megfogalmazott állásfoglalásának megismerése és megbeszélése, megvitatása adott szempontok szerint. A foglalkozás ütemezéséről tájékoztatást kaptak a diákok, majd a feladatok és jegyzeteléshez szükséges lapok kiosztását követően kezdődött a munka.
Csoporttevékenység, feladatmegoldás
1. Keressetek rá és töltsétek le az internetről az Az Európai Parlament 2009. február 19-ei állásfoglalásának szövegét a mentális egészségről!
2. A dokumentum feldolgozása során az A, D, F, J, Q, V, X pontokban megfogalmazot-takra különös tekintettel röviden foglaljátok össze, hogy az Európai Parlament miért üdvözli a mentális egészségről és jólétről szóló európai paktumot és azt, hogy a mentális egészséget és.jólétet elsődleges jelentőségű cselekvési területként ismerték el!
3. Az állásfoglalás elsősorban mire hívja fel a tagállamok figyelmét?
4. Az állásfoglalás alapján elsősorban mire kell fektetni a hangsúlyt?
5. Az állásfoglalás a depresszió és az öngyilkosság megelőzése érdekében - különösen a fiatalok és a tinédzserek körében -mire hívja fel a tagállamok figyelmét?
6. A Mentális egészség a fiatalok körében és az oktatás területén témakörben
a) mit hangsúlyoz.
b) mire hívja fel a figyelmet,
c) mit javasol az állásfoglalás?
A feladatok megoldását közös megbeszélés és összegzés zárta.
3. alkalom 2018.12.15. 14:00-15:00
A foglalkozást azzal indítottuk, hogy a diákoktól kérdeztük meg, hogy mivel szeretnek foglalkozni szabadidejükben? Az alábbi válaszokat kaptuk: a legújabb számítógépes játék, internetben rejlő lehetőségek, TV nézés. Mi köti le az érdeklödésüket? Zenei irányzatok, divat, egyéb szórakozási lehetőségek (buli, tánc, stb.). Egyre kevésbé jellemző tehát, hogy az egyes tantárgyak ismeretanyaga a tanulók érdeklődésének középpontjában lenne. Fontos feladat a tanulás iránti motiváció felkeltése. Mivel a motiváció tanuló és környezete (osztálytársak, tanárok, az iskola intézményrendszere) kölcsönhatásaiban alakul ki, az iskola fontos szerepet tölt be a motiváció felkeltésében és ébren tartásában.
A motiváció fokozásának lehetőségei:
1. Célorientációs elmélet alapján
A diákok közösen kerestek rövid- és hosszú távú tanulási célokat. (Pl. Jó osztályzat elérése, adott végzettség megszerzése), majd ezeket az elsajátítási cél (pl. új készségek, képességek elsajátítására, a tananyag megértésére) és viszonyító cél (pi: a mások túlteljesítésére) kategóriába próbálták sorolni. Végső megállapításként a következők fogalmazódtak meg. A célok között megkülönböztethetők a közeli és a távoli jövőre vonatkozó célok, bár a határvonal nem egyértelmű. A célorientációs-elmélet által tárgyalt célok a rövid távú, közeljövőre vonatkozó célok közé sorolhatók, míg a hosszú távú célok közé tartozhatnak például az életfeladatok. A viszonyítási célok kevésbé hatékonyak, mint az elsajátítási célok.
2.lncentív motivációs elmélet vizsgálata
A helyes tevékenység jutalmazása fokozza a tevékenység megismétlésének lehetőségét.
Milyen jutalmak lehetnek?
Külső (extrinzik): dicséret, jó jegy stb.
Belső (intrinzik): megelégedettség
Ez a motiváció akkor hatékony igazán, ha azonnal követi a cselekvést.
Hatékony tanulási környezet:
Ki, milyen körülmények között tanul otthon? A diákok elmesélik saját élményeiket. A tanulók szociális helyzetüknek, korábbi gyakorlatuknak, szülök elvárásának megfelelően nagyon különböző környezetben tanulnak.
A diákok próbálták közösen összeszedni a jó tanulási környezet ismérveit.
Külső feltételek: fény, hőmérséklet, szellőzés, rend, kényelmes pozíció, asztal, elérhető eszközök, csend.
Belső feltételek: nyugalom, megfelelő időmennyiség, időbeosztás, tanulási terv motiváltság, koncentráció.
Figyelemkoncentráció:
A következő kérdésekre keresték a válaszokat: Mennyi időt fordítanak a diákok egy lecke megtanulására az egyes tantárgyak esetében? Szoktak-e tanítási óra vagy az otthoni tanulás alatt elkalandozni? Mi lehet az oka? Mennyi időt tudnak egyfolytában egy dologra koncentrálni? A cél a külső és belső zavaró tényezők kizárása.
1. Napirend készítése
2. Minden betervezett feladatnak legyen meg a maga ideje.
3. Zavaró tényezők kizárása
4. Gondolataink kontrolálása
5. Tartsunk szünetet
A közös megbeszélés után az alábbi gyakorlatokat végezték el a tanulók.
1. Auditív figyelem fejlesztése:
Zörejek, hangok, beszéd hallgatása
Kiemelt inger érzékelése, jelzése: taps, koppantás stb. megbeszélt jelre, szóra
2. Vizuális figyelem fejlesztése:
Lényeges információ kiemelése szövegből, képekből
Figyelemmegosztás fejlesztése több egyidejű információ megadásával Betűtáblában megadott betűk, szavak keresés
4.alkalom 2018.12.15. 15:00-16:00
A foglalkozáson elsőként a diákok saját. személyes tapasztalatait gyűjtöttük össze. Ki, hogyan, milyen módszerekkel tanul? Mennyire eredményesek ezek a módszerek? Általában a diákok sikertelenségeikről számoltak be. Az alábbi tanulási hibákat gyűjtöttük össze: magolás, többszöri elolvasás, kapkodás, elkalandozó figyelem, az idő elszöszmötölése. Frontális módszerrel az előadó ismertette a tanulás folyamatát: Az agyunk működése: Az agyunk a dolgoknak inkább a tartalmát rögzíti. Az agy összefüggésekben tárolja az információt. Ezért van az, hogy ha felidézünk egy emléket, más dolgok is eszünkbe jutnak. Az agyunk alapvetően 7-es (pluszmínusz 2) egységekben tárolja az információt. Ez a 7-es érték független az információ terjedelmétől és formájától, legyen az betű, szám, szó, mondat, vagy kép. Ismertette a memória típusait:
a.) ultrarövid: "munkamemória" - 20 másodperc, nagyon rövid információ
b.) rövidtávú: véges kapacitás, kevés információ, kb. 20 perc
e.) hosszú távú: élethosszig tartó, korlátlan információ Az információk hosszú távú memóriába kerülésének folyamata a bevésés.
Hogyan segíthető a bevésés:
Értelmezzük a befogadott tananyagot, keressünk logikai összefüggéseket! A bevésés előtt alakítsunk ki átfogó képet a tananyagról. (pl. Készítsünk vázlatot, emeljük ki a kulcsszavakat) Képi gondolkodást kössük össze a szóbeli tartalmakkal. (pi: diagramok, ábrák). Ismétlés szerepe
A következőkben hasznos tanulási tippeket osztottak meg egymással a résztvevők. Például: Megfigyelték, hogy az elalvás előtt tanult anyagokra jobban emlékszik az ember. Nem szabad hasonló tantárgyakat egymás után tanulni. Például egyik nyelvet ne tanuld a másik után, mert kiütik egymást. Tanulás után ne nézz rögtön meg egy izgalmas krimit, mert az új információ felülírja a korábbit. Akkor a leghatékonyabb a tanulás, ha a tanulásra szánt idő 60%-át önellenőrzésre, vagyis az anyag felmondására fordítjuk, és csak 40%-át töltjük el ismétléssel, vagyis az anyag újraolva-sásával. Ne egyszerre ismételjünk sokszor, hanem időben osszuk el az ismétléseket.
5.alkalom 2019.12.15. 16:00-17:00
A foglalkozáson Dr. Mester Delli: Az önszabályozó tanulás pszichológiája című munka felhasználásával a résztvevő diákok közösen és interaktívan gyűjtötték össze és jellemezték az alábbi tanulási technikákat: Szöveg hangos olvasása, Néma olvasás, Elhangzott szöveg elmondása, Elolvasott szöveg néma átismétlése a szövegbeli támpont nélkül Elmondás más személynek, Elmondani magnónak és visszajátszani, Ismétlés, Beszélgetés társakkal a tanult információkról, Előzetes áttekintés, utólagos áttekintés, ismeretlen szó meghatározása, szöveg hangos olvasása, néma olvasás, elhangzott szöveg elmondása, elolvasott szöveg néma átismétlése a szövegbeli támpont nélkül, elmondás más személynek, elmondani magnónak és visszajátszani, ismétlés, beszélgetés társakkal a tanult információkról, előzetes áttekintés, utólagos áttekintés, ismeretlen szó meghatározása, parafrazeálás, kulcsfogalmak kiírása, kulcsfogalmak definíciója, jegyzetelés, tanulási stratégiák:
Mélyrehatoló: A dolgok átlátására, megértésére törekszik, az új ismereteket igyekszik a régiekhez kapcsolni, önállóan próbál véleményt alkotni. Reprodukáló: A részletek megjegyzésére épül, a tanulás célja a minél pontosabb felidézés az össze-függések feltárása nélkül. Szervezett: Jó munkaszervezéssel törekszik a legjobb teljesítményt elérésére.
PQRST módszer:
Önálló ismeretfeldolgozáshoz, egyik leginkább alkalmazható tanulási stratégia.
1. Áttekintés (Prewiew)
2. Kérdésfeltevés (Question)
3. Olvasás (Read)
4. Felmonás (Self recitation)
5. Ellenőrzés (Test)
A módszer alkalmazásával hatékonyan tanulhatók önállóan egész tankönyvek, vagy nagyobb fejezetek. Az első (P) és az utolsó (T) lépések a fejezetekre, mint egészekre alkalmazandók, A három középső lépés (Q _ R _ S) a fejezet minden egyes szakaszán egyenként hajtandó végre. Megelőző és beavatkozó tevékenységek a lemorzsolódás csökkentése érdekében a résztvevő tanárok kiemelten fontosnak tartották a felzárkóztató-, tehetségondozó foglalkozások szervezését, a pozitív jövőkép kialakítását, erősítését a tanulókban. Bekéné Zelencz Katalin javasolta a "példakép" program megvalósítását a lemorzsolódás csökkentése érdekében. Meglátása szerint több külsős vendéget kellene, hívni az iskolába, akik pozitív, követendő példaképek lehetnek a tanulók számára. Szintén ő javasolta, és egyben vállalta is a tanulásmódszertani foglalkozások szervezését és lebonyolítását. Elsősorban osztályfőnöki órák keretében valósulna meg. Fontos, hogy a tanulók kialakítsák a helyes tanulási szokásaikat. A korai iskolaelhagyás megakadályozását célzó egyéb, a kollégák által meghatározott, összegyűjtött lehetőségek:
• jelző-, és pedagógiai támogató rendszert bevezetése
• a tanulmányi munkát folyamatosan nyomon kell követni
• felvilágosító előadások, drogprevenciós előadások, foglalkozások szervezése, lebonyolítása
• szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás szülői értekezleteken, fogadó órák keretében, vagy telefonon
• szülők bevonása az iskola életébe rendezvények szervezése által legalább 3 havonta
• az eredményes tanulási technikák elsajátítása érdekében tanulásmódszertan fejlesztő foglalkozások biztosítása a tanulóknak
• egyéni képességek feltérképezésnek elengedhetetlen eszköze a mérés
• a tanulók komplex helyzetének mérését végezzük évfolyamonként év elején, félévkor és év végén
• az osztályfőnökök feladata, hogy ellenőrizzék az osztályzatokat az ellenőrzőben, a szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről, a hiányzások folyamatos figyelemmel kísérése
az osztályfőnöki órákon magasabb óraszámban foglalkozzanak a helyes tanulási szokásokkal, módokkal, esetlegesen külső segítség igénybevételével
• abban az osztályban, ahol félévkor a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma eléri az osztály létszámának felét, a szaktanároknak az osztályfőnökkel együttesen egy megbeszélés tartani havi rendszerességgel
• fejlesztőpedagógus, bevonásával gondoskodunk a sajátos nevelési igényű (SNI) és beillesz-kedési, tanulási, magatartási (BTM) nehézséggel küzdő tanulók ellátásáról, fejlesztéséről
• bemeneti és kimeneti méréseket végzése: bemeneti mérések ütemezése a tanév elején, kimeneti mérések a tanév végén
• korrepetálások, differenciált képességfejlesztő és felzárkóztató foglalkozások szervezése
• a javítóvizsgára felkészítés biztosít lehetőséget a lemaradás, lemorzsolódás megakadályozására, mind prevenciós, mint beavatkozó jelleggel
• tanulói igazolatlan mulasztások csökkentésére irányuló beavatkozási rendszer kialakítása
• hiányzások, igazolatlan hiányzások számának folyamatos nyomon követése az osztályfőnök segítségével
• igazolatlan mulasztások jelzése a szülő/gondviselő, illetve az illetékes szervek felé
• szabadidős és közösségfejlesztő foglalkozásokkal az iskolai integráció, közösségformálás erősítése
• az iskola pedagógusai rendszeresen vesznek részt képzéseken, továbbképzéseken, konferenciákon, szakmai programokon
• kapcsolat erősítése a törvényes képviseletet ellátó személlyel (szülő/gyám) -fogadó órák, szülői értekezletek, szükség esetén, egyeztetés alapján más időpontokban is
• rendszeres családlátogatások
A lehetséges intézkedések gyakorlatba való átültetésével a tanári kar bízik abban, hogy az intézkedések révén javul a diákok tanulmányi teljesítménye, értékrendjük pozitív irányba változik, életcélt találnak, mely megvalósításáért tenni akarnak, motivációjuk javul. Továbbá hiszik azt, hogy csökken a fegyelmi büntetések, eljárások száma, ellenben nő a dicséretek száma, a szülők támogatása javul, a szülői értekezletek, iskolai rendezvények látogatottságának aránya nő. Tanórán kívüli programok, foglalkoztatások részvételi aránya javul, csökken a lányok korai gyermekvállalása. Csökken az igazolt-és igazolatlan órák száma.