Pedagóusok felkészítése - Műhelymunka

1. alkalom 2018.11.06.

A foglalkozást Bekéné Zelencz Katalin egészségügyi szaktanár tartotta meg. A téma a tanulás biológiai alapjai voltak. A részt vevő pedagógusok megismerkedhettek a tanulással minden szempontból. A tanulás hétköznapi értelemben ismeretek gyűjtése, feltételes reflex folyamat, melyben a figyelem, az érzékelés, az észlelés, az emléknyomok elraktározása, előhívása, összehasonlítása, válogatása, törlése és megtartása, beszéddel, cselekedetekkel való összekapcsolása közreműködik. Tudományos megközelítés szerint a tanulás valamilyen ismeretanyag, viselkedés, képesség vagy értékrend elsajátításának folyamata, míg a memória az elmének az a képessége, hogy a tanulás közben elsajátított dolgokat az idegrendszerben kódolja, tárolja és szükség esetén előhívja. A tanulás során lényegében létre kell hoznunk azokat az ideghálózatokat, amelyek levezényelnek egy olyan mozgássorozatot vagy gondolati folyamatot, amely nincs genetikailag kódolva, de az élet során szükségünk van rá. Szó esett a tanulás alapmechanizmusairól, a tanulás fő formáiról, a legfontosabb tanulási folyamatokról és az emlékezésről. A tanulás és a memória kapcsolata is említésre került. 

 

2. alkalom 2018.11.08.

A műhelymunka témája, célja: a tanulási környezet fogalmának értelmezése, a változások hátterének az ismertetése, a résztvevők pedagógiai módszereinek bővítése, jó gyakorlatok megosztása. A műhelymunka kezdetén a foglalkozás vezetője elméleti szempontból tisztázta a tanulási környezet fogalmát, módszereit, lehetőségeit, hogyan és milyen körülmények között tudunk leghatékonyabban tanulni, milyen az ideális tanulási környezet, majd beszélgetés keretében sor került a résztvevők tapasztalatainak megbeszélésére. A tanulási környezet az a hely, amelyben a tanulás történik. A tanulási környezet központi elemei a tanuló, a tanár, a tartalom és a forrás és ezek dinamikája, azaz beletartoznak a pedagógiai módszerek, az értékelés, az időkeret, a csoportok és együttműködésük stb. Szó volt arról, hogy bizonyos tényezők hátráltatják, míg mások gazdagítják a tanulási folyamatot. Vannak fizikai, társas, érzelmi, élettani és kognitív összetevői is. A tanulási környezet rendkívül komplex módon értelmezhető. A műhelyfoglalkozás résztvevői megbeszélték, hogy a pályázathoz kapcsolódva az iskola az informális és nem formális tanulási lehetőségek bővítésére, alkalmazására törekszik. Cél olyan tanórán kívüli ismeretterjesztő és fejlődést elősegítő programok megvalósítása, melyek művészeti, kulturális és kreatív tartalommal rendelkeznek és hozzájárulnak a gyermekek különböző kompetenciái-nak fejlesztéséhez, ezáltal kiterjesztve és színesítve a neveléshez és képzéshez való hozzáférés lehetőségeit. A műhelyfoglalkozás további részében a résztvevők ismertették saját tapasztalataikat, a tanulási környezet kialakításának konkrét, gyakorlati szempontjait az iskolai és az otthoni tanulással kapcsolatban. 

 

3. alkalom 2018.11.10. 8:00-10:00

A foglalkozás azzal a tényfelismeréssel kezdődött, hogy az iskola tantestületének átlagéletkora meghaladja az 50 évet, az utolsó belépő tanár 2016-ban került az iskolába. A tantestületről elmondható, hogy összeszokott, egymás munkáját jól ismerő közösség. Véleményük szerint ez egyszerre jelent előnyt és hátrányt számukra. Könnyebben azonosulnak és képviselnek közös értékeket, de nehezebben motiválhatóak az új módszerekre. Elmondásuk szerint a munkájukat egyre nagyobb arányban jellemzi a rutin. A térség társadalmi változásai miatt diákok száma nagymértékben csökkent, társadalmi összetétele átalakult. Míg korábban a diákok főleg a felsőoktatást célozták meg, most sokan az érettségi megszerzését sem tekintik célnak. A lemorzsolódás ugrásszerűen megnőtt. 
A megváltozott feltételekhez mennyire tudnak és akarnak alkalmazkodni? A pedagógusok erre keresték a választ. A foglalkozás vezetésére Bekéné Zelencz Katalint kértük fel, aki egy-egy gondolat megfogalmazásával irányította a foglalkozás menetét, majd a résztvevő tanárok tapasztalataikat, véleményüket osztották meg egymással. A motiváció az a pszichés állapot, amely közvetlenül vagy közvetve cselekvésre ösztönöz. Vekerdy Tamás szerint másokat motiválni csak az a személy tud, aki maga is motivált. Mennyire motivált, vagy motiválatlan ma egy tanár? Mi okozza a pedagógusok kiégését? Példaválaszok érkeztek: társadalmi megbecsülés hiánya a pedagógusok iránt, folyamatosan változó jogi környezet, változó követelmények, eszköztelenség a nevelésben (szankcionáló lehetőségek hiánya), értékválság (nem érték a tudás), társtalanság (nem partner a család, társadalmi környezet). Vekerdy Tamáson kívül Eötvös József és Dr. Bagdy Emőke szavait is felidézték. Eötvös József úgy vélte: .semmire se tudok megtanítani olyan gyereket, aki nem szeret engem." Tehát az alapvető szeretetkapcsolatról nem szabad elfeledkeznünk. Lélektanilag és motivációs szempontból is nagyon fontos, hogy szereti-e a pedagógus a tanítványát és fordítva, illetve milyen a kapcsolatuk. 
Dr. Bagdy Emőke a fentiekkel összhangban a következőt fogalmazta meg: .A tanítás, az oktatás során legyen személyes kapcsolatunk a tanítványainkkal, és ezen a köteléken át legyen kiváltható, fenntartható az érdeklődésük. Nagyon oda kell figyelnünk arra, kikkel dolgozunk, kiket akarunk bármire is megtanítani. 15-20 év között megjelenik az ideálképzés, egy integrált példaképképzés igénye. Kivé legyek? Milyen legyek? Merre tartsak a világban? A fiatal lélek szinte sóvárogja, hogy legyen számára egy ideál, és optimális esetben jó lenne, ha ez egy pedagógus lenne. Felelősséggel kijelentem, a pedagógus a kulcsa az egész nevelésnek. Nem a feltételek, nem a technikai felszereltség, hanem a tanár. A személyes kapcsolatok kialakításának lehetőségeit próbálták összegyűjteni a pedagógusok a műhelymunka során. Megállapították, hogy a csoportbontásban tanító tanárok (pl.: nyelvtanárok, szakmai gyakorlatot tartó tanárok) általában könnyebben alakítanak ki szorosabb kapcsolatot diákjaikkal. A tanórán kívüli lehetőségek száma az elmúlt évek során sokat csökkent. Erre számos magyarázatot találtak: mert a diákok egy része nem igényli a közös, iskolai programokat, más lehetőségeket keres és talál, a diákok jelentős része bejáró, ezért tanítás után sietnek haza (a kollégium elvesztette népszerűségét), az iskolák anyagilag nem tudják kellően támogatni a szabadidős programokat, a tanárok túlterheltek, a diákok nagy része szociálisan hátrányos helyzetű, nem rendelkeznek megfelelő anyagi forrásokkal. A műhelymunka zárásaként a résztvevők feladatként jelölték meg, hogy a későbbiek során a pedagógusok kiégésével kapcsolatban, és a tanórán kívüli lehetőségekkel kapcsolatban tartsanak további műhelyfoglalkozást. 

 

4. alkalom 2018.11.10. 10:00-12:00

A foglalkozás a motiváció alapkérdéseit boncolgatta. Az elsajátítási motiváció értelmezése fokozatosan kristályosodott ki. Szó esett a drive-redukciós elméletről, a white effektancia motiváció elméletről és az intrinzik motivációról is. A lehetséges kategorizálások körében megkülönböztetett figyelem irányult a motivációk belső-külső eredetére. A kutatók beszélnek belső (intrinsic) és külső (extrinsic) motívumokról, valamint az ezeknek megfelelő viselkedésekről. A fogalmak, tudományos magyarázatok megismerése után a résztvevők a saját motivációs eszküzeiket is megosztották egymással. Legjobb motiváció az élménybe vonás, a cselekedtetés, az akcióba vitel és az ötletesítés, ezzel minden résztvevő egyet értett. 

 

5. alkalom 2018.11.10. 12:00-14:00

A foglalkozás témája a tanulási technikák voltak. A résztvevő pedagógusok közösen összegyűjtötték a helyes tanulási stratégia jellemzőit: Helyezze a hangsúlyt az iskolai tanulásra, vegyen részt aktívan az órákon, így otthonra kevesebb­munkája marad! Ne halogassa iskolai feladatait, év elejétől készüljön rendszeresen, mert a kampányszerű tanulás - kevésbé hatékony, és később sok bepótolandó hiányt eredményez! Tervezze meg tanulását napi és heti szinten is, és tartsa magát saját ütemezéséhez! A memorizálandó, megjegyzendő szöveget ne egyszerre tanulja meg, hanem többször vegye elő! A tanultakat próbálja meg felmondani! Téma volt az érzékszervi modalitás megállapítása és kihasználása, ami azt jelenti, hogy mely érzékszervünket használjuk a tanulásnál. Egyénenként változik, hogy melyik a hatékony. Ennek típusai is felsorolásra kerültek: vizuális tanulás, auditív tanulás, kinesztetikus tanulás. A memória javítást szolgáló módszerek is szóba kerültek, mint például elaboratív kódolás, memóriafogas alkalmazása, vizualizálás, kulcsszó-módszer, memóriatérkép, jegyzetelés. A pedagógusok az elmélet megismerése után különböző feladatok, tesztek segítségével megpróbálták feltérképezni saját érzékszervi modalitásukat. 

 

6. alkalom 2018.11.10. 14:00-16:00

Szakirodalomra hivatkozva indult a műhelymunka, amikor az oktatás módszereit vették számba Falus írása alapján a pedagógusok. Az oktatás módszerei: előadás, magyarázat, megbeszélés, vita, tanulói kiselőadások, elbeszélés, szemléltetés, projektmódszer, kooperatív oktatási módszer, szimuláció, szerepjáték, játék, házi feladat. Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevé-kenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. A stratégia sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal (a végrehajtandó lépé-sek meghatározásával és adott sorrendjével) rendelkezik. Az oktatás szervezési módjai (a pedagógus tevékenysége felől közelítve) és munkaformái (a tanulók felől közelítve): frontális munka, egyéni munka, párban folyó munka, csoportmunka. Ezeknek a módszereknek a jellemzőit, sajátosságait ismertette az előadó, hogy a pedagógusok alkalmazni tudják őket a tanítás során. 

 

7. alkalom 2018.11.13.

A tanítási és oktatási módszerek kerültek felsorolásra és bemutatásra a pedagógusok felkészítésének alkalmával. 
A leggyakrabban alkalmazott módszerek: 
•    tanári előadás
•    magyarázat
•    elbeszélés
•    megbeszélés
•    szemléltetés
•    munkáltatás
•    korábbi anyag számonkérése
•    házi feladat
•    tanulói kiselőadás
•    projektmódszer
•    tanulási szerződés
•    kooperatív tanulás
•    játék
A felsorolt módszerekről minden résztvevő mondott 1-2 gondolatot, így állt össze mindenkiben egy fogalmi meghatározás. 

 

8. alkalom 2018.11.15.

A foglalkozáson két lehetőség került bemutatásra, hogyan lehet hasznosítani a mobiltelefont és a keresztrejtvény készítőt tanórákon. Tar Miklós, az iskola rendszergazdája mutatta be a Kahoot program működését, mint új IKT módszert az oktatásban. A regisztrálás folyamatával kezdve, a kérdőív létrehozásán át, a működés folyamatán át, az értékelési és pontozási rendszerig minden részletesen bemutatásra került. Végül egy egyszerű feladatsorral demonstrálta a programot. Biacsko István informatika, technika, fizika szakos kollégánk segítségével megbeszéltük a program előnyeit, hátrányait. Megállapítottuk, hogy elsősorban a nyelvi órákon alkalmazható a szavazórendszer. A többi órán a TOTO jellege miatt kevésbé, ritkábban alkalmas a számonkérésre. A diákok által is szerethető a módszer, mert versenyhelyzetet generál, színesíti az órát, serkenti a motivációt. Így azokon az órákon is hasznos az alkalmankénti használata, ahol a diákok tudását kevésbé tudja mérni. Minden tantárgy esetében sikeresen alkalmazható a diákok otthoni tanulásának támogatására, amikor a tananyag feldolgozása során Ők, maguk készítenek a házi feladat leckéjéhez kapcsolódó feladatsort. Aki már próbálta a rendszert, bártan ajánlotta a kollégáinak új témák bevezetése előtt helyzetfelméréshez, rövidebb tananyagrész számonkéréséhez. Tanítási tapasztalatok alapján a tanulók örömmel fogadják az ilyen típusú feladatokat. A Kahoot jó lehetőséget biztosít a kollégáknak tanórájuk színesítéséhez és a korszerűbb ellenőrzési módok alkalmazásához. A foglalkozás utolsó fél órájában a pedagógusok maguk is megpróbáltak összeállítani egy-egy teszt-sort. 

 

9. alkalom 2018.11.20.

A foglalkozás elején három alkalmazás működését ismerhették meg a résztvevők. Az első az ál-Facebook oldal, a Classtools.net ahol ál-Facebook profilokat lehet létrehozni, amelyek pont úgy néznek ki, mint egy igazi Facebook oldal, pedig igazából nem is az. Ezekről az adatlapokról mindenki tudja, hogy a tulajdonosa nem azonos azzal, akit képvisel. Arra jó lehet, hogy a tanuló, akire rábízzák egy szereplő adatlapját, a profilépítés során tisztázza azt, hogy ki ő, és meghatározza a többi szereplőhöz való viszonyát. Ezzel a kutatómunkával felkelthető a tanítványok érdeklődése, és rengeteg információ csempészhető a fejükbe. A második a Storyboard That, a képregénykészítő. A digitális kor történetmesélésének egyik módja, aminek segítségével képregényeket alkothatunk. Az eszköz nagyon egyszerűen használható, ezért a diákok is gyorsan megtanulhatják ezt. A Storyboard That több elrendezést, karaktert és helyszínt is ajánl azonnali használatra. Sokféleképpen szabható testre. Aki már használta, azért ajánlja, mert könnyen kezelhető, ezért egészen kicsi gyerekek is tudják használni, színesíthetik ezzel a munkájukat. A harmadik az Eclipse Crossword program volt, amellyel gyorsan lehet akár online, akár nyomtatható keresztrejtvényeket gyártani. Ha valaki szeret keresztrejtvényeket készíteni, ez az eszköz kiváló, bár technikailag egy picit nagyobb felkészültséget igényel. Nagyon jól használható szótanulásra, fogalmak, definíciók ismétlésekor. Az alkalmazások bemutatása után személyes tapasztalataikat osztották meg egymással a pedagógusok. Körrnöndi Zoltán (angol szakos) tanár elmondta, hogy a 12.C osztályban történelmi személyek facebook oldalát készíthették el a tanulók szorgalmi feladatként, angol nyelven. A feladatok értékelése megkívánta a két tanárkolléga együttműködését, ami óhatatlanul segítette a tanárok közötti kommunikáció fejlesztését, a tanulókkal kapcsolatos információcserét, a tantárgyak közötti koncentrációt. A feladat serkenti a diákok motivációját, az újszerű anyaggyűjtést. Kispál Józsefné (humán munkaközösség vezetője) arról számolt be, hogy pályamunkaként már ö is találkozott ilyen oldallal. Sajnos, a műfajból következően fenn áll annak a lehetősége, hogy a tanulók munkája felszínes marad. A hozzászólások azonban lehetőséget adnak a téma árnyalására, összefüggések feltárására. Képregénykészítőt még nem használták a kollégák. Véleményük szerint alkalmazása több kompetencia meglétét feltételezi. Az alkalmazónak jó fantáziával kell rendelkeznie, hogy egy történetet felépítsen. Ugyanakkor a dialógusok megalkotásában is járatosnak kell lenni. Úgy gondolják, hogy szakköri keretek között lehet hatékonyan használni, ahol tanári segítséget is kaphatnak a fiatalok. Általában a keresztrejtvényt már a legtöbb pedagógus alkalmazta, versenyeken, óra eleji vagy végi ismétlésnél, számonkérésnél. Versenyek, vetélkedők szinte nélkülözhetetlen eleme. aminek az elké-szítése nagyon időigényes feladat. A program alkalmazása azonban leveszi ezt a terhet a tanárok válláról, csak a kérdésekre kell koncentrálni. A diákok ezek után szintén új szerepben jelenhetnek meg, maguk is készíthetnek keresztrejtvényt. Ez segítheti a lényeg-kiemelési képességük fejlődését, fogalom alkotói képességüket. 

 

10. alkalom 2018.11.22.

A műhelymunka feladata: a drámapedagógia lehetőségeiről röviden szólni az oktatás-nevelés folyamatában. Felmerült a kérdés, hogy mi a drámapedagógia? Művészetpedagógiai és reformpedagógiai irányzat, amely a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben, dramatikus játékokkal segíti a valóság átélését, a személyiség fejlődését, a társadalmi problémák végiggondolását és megértését, az alkotás szabadságával való megismerkedést, s ezen keresztül a csoport és az egyén fejlődését. A műhelyfoglalkozáson több olyan pedagógus is részt vett, akik ott voltak egy februári továbbképzésen, ahol maguk is megtapasztalták a drámapedagógiában rejlő lehetőségeket. A foglalkozás további részében saját benyomásaikat mondták el, majd maguk is eljátszottak egy drámarészletet. 

 

11. alkalom 2018.11.28.

Pudlajner Nóra és Biacsko Istvánné pedagógusok irányításával a résztvevők a játékok szerepét ismerték meg az oktatásban, majd az elméleti bemutatás után konkrét feladatok segítségével bővítették ismereteiket. A játékot, mint módszert nem alkalmazzák a pedagógusok olyan gyakorisággal, mint ahogy lehetőségük nyílna rá. Éppen ezért érdemes feltenni a kérdést, hogy milyen előnyökkel jár a használata. Például lehetőséget ad a kevésbé kockázatos helyzetekben való tanulásra, a szabályok, a határok mértékének szabad próbálgatására, s módot nyújt viselkedések kipróbálására is. Szó esett a játékok történelméről, a pedagógia és a játék viszonyáról, a pedagógiai-pszichológiai alapokról. a játék felhasználásának céljáról, az alkalmazható módszerekről, különböző feladatokról. Tudományosan közelít a játékhoz a játékelmélet, amely matematikai modellek olyan rendszere, amelyet több-szereplős konfliktushelyzetek elemzésére használnak. Összegzésként megállapítható, hogy a középfokú oktatásban résztvevő tanulók számára már nem a tankönyvek funkcionálnak elsődleges eszközként a tanulási folyamatban. Számukra a tanári modell már teljesen más perspektívában jelenik meg. Ők már nem a tudás és az információ hordozóit jelentik a diákok számára, sokkal inkább töltenek be egyfajta mentor vagy vezető szerepet. Olyan reformokat kellene végrehajtani ezen a területen, amelyek a mostani generáció képességeit és készségeit felhasználva segítik hozzá a legjobban a tanulókat a tudás és a tapasztalat alkalmazásához, s ebben a játéknak is szerepe lehet, mert a játékos módszerekkel oktatott tanulók motiváltabbak és szívesebben vesznek részt a tanítási órákon. 

 

12. alkalom 2018.11.29.

A műhelymunka témája, célja: a szakkörök szervezésének szempontjai, elméleti és gyakorlati hátterének az ismertetése, a résztvevők pedagógiai módszereinek bővítése, jó gyakorlatok megosztása. A műhelymunka kezdetén a foglalkozás vezetője elméleti szempontból közelítette meg a szakkörök szervezésének célját, módszereit, lehetőségeit, majd beszélgetés keretében sor került azoknak a szakköröknek az ismertetésére, amelyek a pályázat keretében valósultak meg. A Neves névtelenek pályázat során az iskola alkalmat teremtett arra, hogy a tantestület végiggondolja a tanítás-tanulás megszokottól eltérő, új kereteit, és a tanítási órákon túlmutató más lehetőségeket is kipróbáljon. Ennek a célja az, hogy a pedagógusok motiválják a tehetséges, érdeklődő tanulókat, különböző lehetőségeket tudjanak nyújtani a tanórán kívül is különböző kompetenciáik fejlesztésére. Tény, hogy minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, minden gyermeknek egyéni nevelési-oktatási lehetőségei és szükségletei vannak. A pedagógusok igyekeznek olyan módszereket alkalmazni, amelyek általánosan, egységesen alkalmazhatók, azonban arra is fel kell készülni, hogy vannak olyan tanulók, akiknek egyéni, sajátos módszerekre van szükségük, mert az egységes módszerek alkalmazásával alulteljesítenek. Ők a különleges bánásmódot igénylő tanulók. Vannak olyan diákok is, akik alkalmazkodnak az általános, egységes módszerekhez, eredményesek is, azonban érdeklődésüket fel lehet kelteni új ismeretek, más tevékenységformák iránt is. Ezekben az esetekben a szakkör a tehetséggondozás eszköze, és nagy segítséget, fejlődési lehetőséget nyújt az érdeklődő tanulóknak. A pályázat keretében új tehetséggondozó szakkörök indultak az iskolában. Céljuk: a tanulók szabadidejének tartalmas, értékeket közvetítő kitöltése. Lehetőség felkínálása az egyéni érdeklődésnek megfelelő tevékenységekben való részvételre, tehetséggondozásra. A tanórán kívüli foglalkozások kialakítását, tartalmi tervezését nagy gonddal végezték a pedagógusok. A pedagógusok beszámolójából kiderült, hogy hiánypótló szerepet töltenek be az újságíró és újságszerkesztő szakkörök. Az élménypedagógiai módszerek alkalmazásával a kéthavonta megjelenő kiadványok szerkesztése és írása közben fejlődik a tanulók anyanyelvi kultúrája, szövegalkotó képessége, informatikai ismereteik bővülnek, problémamegoldó gondolkodásuk, kreativitásuk mellett önálló munkavégzésre való képességük is erősödik, gazdagodik. A szakkörök munkájának kézzelfogható eredménye maga az iskolaújság. A helytörténeti szakkör szintén az élménypedagógia módszereit alkalmazza. Tematikája rendkívül változatos és érdekes. Beleillik a témák sorába iskolánk és Sátoraljaújhely története, a 20. század elejének vallási szokásai, jelentős történelmi események hatása városunkra, az itt élő emberekre, stb. A módszerek nagy kreativitásra vallanak. A diákok kutatási eredményeiket pl. képregény formában adják közre, amely a fiatalok élénk érdeklődésére tarthatnak számot. Alkalmazzák a plakátkészítés és rejtvényfejtés módszerét, a múlt és a jelen párhuzamba állítását, viccek és karikatúrák gyűjtését és feldolgozását a történelmi korok hangulatának, életének megmutatására. Fontos szerepet tölt be a helytörténeti munkában az újhelyi kötődésű művészek felkutatása, megismerése is. A szakkör célja a helytörténeti kutatás módszerének a megismertetése, a logikus, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, önálló tanulásra, önálló információszerzésre való képesség fejlesztése és még számos kompetencia fejlesztése. A filmklub, mint szakkör szintén színes, változatos programmal rendelkezik. A tanulók a gyakorlatban alkalmazhatják a médiaórán elsajátított ismereteiket. Megtanulják a filmkészítés lépéseit, tartalmi és technikai követelményeit. Ez a szakkör is alkalmas a tanulók kompetenciáinak sokoldalú fejlesztésére az élménypedagógia eszköztárának felhasználásával. A műhelymunka befejező részében néhány szakkör vezetője a jó tapasztalatokat osztotta meg a foglalkozás résztvevőivel. 

 

13. alkalom 2018.12.04.

A műhelymunka témája az adatgyűjtés, rendszerezés volt, mivel minden pedagógus munkája során rendszeresen végez adat-. információgyűjtést. Ez elsődlegesen a tananyaghoz kapcsolódik. Alapvető forrásnak tekinthető a tanterv, szakmai érettségi vizsga követelményei, tankönyve. Ezeknél a forrásoknál nem jellemző, hogy a forráskritika eszközével éljünk. Kiegészítő információgyűjtésnél azonban a meglévő források jó támpontot jelentenek ahhoz, hogy megfelelő (szakmailag hiteles, lényeges) anyagot keressünk. A pályázati program azonban nem az iskolai tananyag gyakorlását jelenti, hanem sokkal fontosabb az alapvető kompetenciák elmélyítése, új ismeretek nyújtása. A résztvevők először megkülönböztették az elsődleges és másodlagos forrásokat. Az elsődleges források legfőbb jellemzője, hogy közvetlenek, vagyis a történésekkel egykorúak, szerzőik pedig jórészt vagy kizárólag saját tapasztalataik alapján számolnak be az eseményekről. Idetartoznak továbbá a korszakból származó tárgyi emlékek, fotók, stb. A másodlagos források azok, amelyek csak utólag, vagy áttételes információk alapján tudósítanak valamely eseményről. Szó esett a forráskritika eszközeiről. A forráskritika a források tudományos igényű felhasználásának elengedhetetlen módszere. Elsődleges feladata az egyes források forrásértékének megállapítása. A forráskritika alkalmazása során azt próbáljuk megállapítani, hogy a felhasznált forrásnak mekkora a valóságtartalma. Az adatgyűjtés formáit is átbeszélték a résztvevők, sőt a szakirodalom feldolgozása és a korabeli források dokumentumelemzése is részét képezte a műhelymunkának. 

 

14. alkalom 2018.12.06.

A műhelymunka témája a tanulói differenciálás volt. A differenciálás fogalma arra utal, hogy nem feltétlenül ugyanazt és nem feltétlenül ugyanúgy tanítjuk minden tanulónak. Ezt az indokolja, hogy a tanulók nem egyformák sem pszichológiai értelemben, sem a megelőző tudás vonatkozásában. Ugyanazok a tartalmak és eljárások különböző mértékben fejlesztőek a különböző tanulók számára, sőt lehet, hogy az, ami egyikük számára fejlesztő, az a másikuk számára egyenesen kontraproduktív. Gondoljunk csak arra, hogy ugyanaz az irodalmi kötelező olvasmány az egyik tanulóban szenvedélyes érdeklődést kelthet a szerző iránt, a másikat viszont elriaszthatja tőle, sőt hosszú időre elveheti a kedvét az olvasástól. És ugyanez áll az egyes feldolgozási eljárásokra is. 
Az alábbi fő témákra épült fel a műhelymunka: 
I. Differenciálás oka, célja:
a.) Érdeklődés szerinti (tartalmi) differenciálás
b.) Különböző utak (differenciálás a módszereknél)
c.) Differenciált fejlesztés (SNI, BTMN tanulók eltérő képességei miatt)
d.) Differenciált követelmények
II. A differenciálásnak a tanulásszervezésben is érvényesülnie kell
Tanulócsoportok szervezésének problémái
Ill. A differenciálás formái a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások esetében páros tanulásprojekttanulás (órai projekt, projektnap, projekthét, külső projekt), kooperatívtanulás.

 

15. alkalom 2018.12.11.

A műhelymunka témája, célja: a tanítási órák szervezésének szempontjai, elméleti és gyakorlati ismeretek felidézése, frissítése, bővítése, a résztvevők pedagógiai módszereinek bővítése, jó gyakorlatok megosztása. A műhelyfoglalkozáson végzett munka alkalmat adott a résztvevőknek, hogy egy olyan témát járjanak körbe, amelyet a mindennapokban gyakorolnak, a hétköznapoknak a részeként már talán rutinszerűen alkalmaznak, sőt mindenkinek megvannak a kialakult szokásai, módszerei. Ezért nem haszontalan az elméleti ismeretek felidézése, felfrissítése, hogy a megszokott gyakorlatra frissebb szemmel, tudatosabban tekintsenek a pedagógusok, és megpróbálják javítani azt, amire szükség van. és nem utolsósorban megismerjék egymás jó gyakorlatát, bevált, kipróbált módszereit, ezzel segítve egymás munkáját. A műhelymunka során abban minden résztvevő egyetértett, hogy a tanítási órák szervezése, tervezése és a megvalósítása egyaránt alkotó folyamat, mindegyik fontos a maga helyén. Az iskolai oktatómunka tervezése több szinten folyik. Az országos érvényű tantervek és kerettantervek adják a helyi tantervek alapját. Ezekből indul ki a pedagógus, amikor elkészíti az egyéni, osztályra, tanévre, adott témára vagy tanórára vonatkozó tanítási terveit. Ezekben már szerepet kapnak és nagyon fontosak a tanulók, hiszen adott tanulói csoportok számára készülnek a tervek meghatározott műveltségi területhez kapcsolódó témáról, azaz meghatározzák az elérendő célokat, és megtervezik az elérésüket szolgáló eszközöket is (cél­eszköz modell).