Módszertanok megvalósítása: Lelki és fizikai egészség fejlesztése

Művészetterápiás eszközök bevezetése a személyiségfejlesztés céljából (alsó tagozat)
2018.09.04-2019.02-19

 

 

1.    A foglalkozás célja: A művészetterápiás lehetőségek kialakításán keresztül a nevelés hatékonyságának és eredményességének növelése olyan, az iskolai oktatást kiegészítő, ahhoz illeszkedő, tanórán kívüli programok létrehozása, melyek által megvalósul az átfogó kompetencia- és készségfejlesztés. A művészetterápia a nevelési- és életproblémák megoldására kínál egy saját élményre épülő módszert. Az önismereti és saját komplexusok felismerésével, fejlesztésével hozzájárul a személyiség kiteljesedéséhez.
2.    Feldolgozott témák:
•    Felhők felett mindig kék az ég/ Borúra derű
•    Szeretlek/szavak nélkül
•    Túl az Óperencián
•    Körbe, körbe, karikába: mandala
•    Hajó a kedved mindent szépnek látsz
•    Kinőttem a pólóm. Mi lesz belőle
•    Az önző óriás/ A Szeretet változása
•    Galóca Róza és Jégmázsás Gordon
•    Kerek erdő közepén kerek réten, annak is a közepén
•    A vasorrú bába is megváltozhat és Gru anyukája is kedves lesz
•    Nevenincs és sosemvolt hercegnők
•    Találd ki vagyok én?
•    Képes üzenetek: ,,Szeretlek."; ,,Szükségem van a szeretetedre."

3.    Alkalmazott módszerek: szabad alkotó tevékenység, egyéni feldolgozás, képi szimbólumalkotás, képi átfordítás, sűrítés, szín-forma átétellel feszültség csökkentés, közös alkotó tevékenység, megbeszélés, szabad alkotó tevékenység
4.    A képességfejlesztés fókuszai:
•    Tevékenység közben az emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség fejlesztése.
•    Az alkotás segíti a tanulókat az egyéni fejlődésben, a bizonytalanság megszüntetésében, az önbizalom és önismeret fejlesztésében.
•    Hozzájárul új perspektívák felfedezéséhez, motivációt, inspirációt ad a hétköznapokhoz.
•    Új látásmód megismerése, kreativitás fejlesztése.
•    Segít a stressz csökkentésében, segít a jelenben lenni

5.    Tapasztalataim: A gyerekek örömmel vettek részt a foglalkozásokon. Leginkább az olyan feladatokat kedvelték, melyeknél az érzelmi átfordításra volt lehetőségük. Élvezettel próbálták ki az új anyagokat, illetve a már rajz órán is használtak új, szokatlan alkalmazását. Azoknak a gyerekeknek, akiknek szorongásos problémái voltak nagy segítséget jelentett a „vezénylés papíron". Szerették, amikor a képzőművészet-terápia mozgás terápiával(tánc) is párosult. A foglalkozások alatt fejlődött a gyerekek kreativitása, teremtő és alkotó képessége.

 

Művészetterápiás eszközök bevezetése a személyiségfejlesztés céljából (felső tagozat)
2018.09.05-2019.01.16

 

 

1.    A foglalkozás célja: A művészetterápiás lehetőségek kialakításán keresztül a nevelés hatékonyságának és eredményességének növelése olyan, az iskolai oktatást kiegészítő, ahhoz illeszkedő, tanórán kívüli programok létrehozása, melyek által megvalósul az átfogó kompetencia- és készségfejlesztés. A művészetterápia a nevelési- és életproblémák megoldására kínál egy sajátélményre épülő módszert. Az alkotófolyamat kreativitás­fejlesztő, önismeretet elősegítő rekreációs hatás. Az önismeret fejlesztésével, saját komplexusok felismerésével járul a személyiség kiteljesedéséhez, az identitás megerősödéséhez.
2.    Feldolgozott témák:
•    Mogorva szürkék, mosolygó sárgák
•    Szerelem szavak néllrül
•    Titkos jelek /lan dart
•    Mandala
•    Jókedv ,jó arc", rosszkedv „rossz arc"?
•    Keringő a papíron
•    Eggyé válni a zenével, ritmushangszerek segítségével
•    Kalandozás különböző zenei korokban
•    Nevenincs és sosemvolt hercegnők
•    Kinőttem a pólóm
•    Vándorlás a hol volt hol nem volt birodalmában

3.    Alkalmazott módszerek: szabad alkotó tevékenység: egyéni feldolgozás, képi szimbólumalkotás, képi átfordítás, sűrítés, szín-forma áttétellel feszültség csökkentés, közös alkotó tevékenység, megbeszélés, szabad alkotó tevékenység
4.    A képességfejlesztés fókuszai:
•    Tevékenység közben az emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség fejlesztése.
•    Az alkotás segíti a tanulókat az egyéni fejlődésben, a bizonytalanság megszüntetésében, az önbizalom és önismeret fejlesztésében.
•    Hozzájárul új perspektívák felfedezéséhez, motivációt, inspirációt ad a hétköznapokhoz.
•    Új látásmód megismerése, kreativitás fejlesztése.
•    Segít a stressz csökkentésében, segít a jelenben lenni

5.   Tapasztalataim: A gyerekek örömmel vettek részt a foglalkozásokon. Nem csak a saját szorongásaik jelentek meg a rajzokban, hanem sokszor osztályszintű konfliktusokat is képesek voltak szublimálni, a legfontosabb, amiben fejlődtek, az az a tudás, hogy a művészet alkalmas arra, hogy a szorongást, feszültséget feloldják. A közös alkotás folyamán az együttműködés szabályinak felállítását, működtetését jól elsajátították.

 

,,Népek tánca" szakkör
2018.09.06-2019.04.25

 

 

1.    A projekt célja: A projekt kidolgozása során célul tűztük ki a gyerekek térérzékelésének, testtartásának, állóképességének, zenei képességeinek, valamint a mozgáskoordinációjának a fejlesztését. Mindezek mellett a testi - lelki egészség fenntartására, a közösségteremtésre helyeztük a fő hangsúlyt. E célokat egy komplex művészetpedagógiai tevékenységen, a táncon keresztül kívántuk elérni.
Minden népnek megvan a maga sajátos zenei világa, s az ehhez kapcsolódó tánckultúrája. Vannak, akik a gyorsabb, mások a mérsékeltebb tempójú lépéseket kedvelik. A különböző táncok megismertetésével kívántunk hozzájárulni a nemzeti identitás erősödéséhez, fogékonnyá tenni a gyermekeket más népek kultúrája, értékei iránt, és hatással lenni az érzelmek kifejezésére, az önkifejezésre.
2.    Megvalósítás: A gyerekek nagy érdeklődéssel, szívesen vettek részt a táncalkalmakon. A tanulók már ismerték egymást, mégis értékesnek bizonyultak a kezdeti ismerkedést, közösségkovácsolást célzó, örömteli feladatok. A ráhangolást segítő népi vagy egyéb (bevezető, levezető) játékok voltak a legkedveltebbek számukra. Talán azért, mert kötetlenebb mozgást tettek lehetővé, mint a pontos másoláson alapuló, ütemek közé zárt tánclépések. Együttműködésre, alkalmazkodásra sarkallták őket.
A játékok, tánclépések tanulása, gyakorlása során változatos eszközöket alkalmaztam. Bármilyen eszközzel dolgoztak is, elegendő időt szántam arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek vele. Óriási fejlődést tapasztaltam a szociális, társas kapcsolatok terén. Az eleinte bátortalan pillantásokon, érintéseken túllendülve egyre bátrabban néztek egymás szemébe, tették a társuk derekára, vállára a kezüket, és sokkal határozottabban, gyorsabb ütemben választottak párt azokhoz a mozdulatokhoz, amelyek ezt megkívánták. A visszafogott mozgások egyre nyíltabbá, kifejezőbbé váltak. Hasznos ötleteikkel segítették a koreográfiák összeállítását, megvalósítását. Büszkén álltak ki osztálytársaik, iskolatársaik, valamint a szülők elé a tanult koreográfiak bemutatására. Olykor - olykor, a nehezebb lépések hosszas gyakorlása során néhány tanuló elfáradt, ilyenkor a társaikkal karöltve szükség volt a bátorításukra, buzdításukra. A kitartó munkát siker koronázta.

3. Reflexió: ,,A tánc világnyelv, mindenki érti és beszéli."
A tánc örömforrás, kibontakoztatja a kreativitást és sikerélményhez juttat. Ezen szempontokat figyelembe véve kívánjuk folytatni a megkezdett tevékenységet. Terveink között szerepel, hogy az elkészült koreográfiákat, a tanult táncokat az iskolai programok értékes színfoltjává tesszük.

 

,,Színház az élet" Drámapedagógia a lelki nevelés szolgálatában (alsó tagozat)
2018.09.06-2019.05.02

 

 

1. A program célja: Az informális és nem formális tanulási lehetőségek által erősíteni kívántuk tanítványaink önbizalmát, bátorságát, empatikus képességét, esztétikai érzékenységét és emberi kapcsolataikat. Harmonikusan és differenciáltan fejleszteni kívántuk tanitványaink egész személyiségét.
2. Megvalósítás: Az egész tanévben megvalósuló foglalkozássorozat cél és feladatrendszerének teljesítését és sikerét mi sem bizonyítja fényesebben, mint az, hogy minden tanuló azzal a kérdéssel búcsúzott, hogy „Ugye lesz jövőre is?"
Informális és nem formális tanulási lehetőségek által harmonikusan és differenciáltan fejlesztettük tanítványaink egész személyiségét, ezáltal a gyerekek bátrabbak, közvetlenebbek, nyitottabbak, elfogadóbbak lettek.
Erősödött önbizalmuk, intelligensebbek, fogékonyabbak lettek, kíváncsiak a körülöttük élő emberekre. A gyerekek pontosabban tudják kifejezni magukat, erősödött empatikus képességük, finomodott esztétikai érzékenységük, jobban értik, szeretik, óvják, tisztelik a világot, amiben élnek.
Élvezeti és élményforrás volt számukra a sok játékos feladat, fel sem tűnt, hogy mennyi mindent tanultunk, hiszen egész foglalkozáson „csak játszottunk". Kedvenc témakörük a szeretetről szóló volt, mert alapvetően szeretetre éhes, de szeretetet adni képes gyerekek jelentkeztek a csoportba. Megnyugtató volt felismerni azt, hogy Isten a szeretet forrása, és hogy az Ő érzései nem változnak és nem fogynak el. Az Ő szeretete lehet a biztos pont az életünkben, ha mellette döntünk. Az öröm témakörénél a zenés, éneklős, táncos jelenetek okozták a legnagyobb derültséget, és igazán csapatépítő volt megélni, hogy jó örömet szerezni a másiknak. Jó volt szembesülni Istenünk bátorításával, - mivel 365 helyen van szó a Bibliában az örömről, - hogy minden napra juttat Teremtőnk örülni valót.
A Békesség témakörénél élvezték a mese dramatizálását is, de Noé története érintette meg igazán a gyerekeket, mert az ő példáján keresztül megérthették a komoly lelki tartalommal bíró újszövetségi ige jelentését is, miszerint: ,,Semmi felől ne aggódjál, él az Isten és szeret, Hálaadó könyörgéssel tárd fel néki szívedet. És az Isten békessége, minden értelem felett, Megőrzi az Úr Krisztusban, gondolatod, szívedet."
A türelem témakörnél döbbentünk meg azon, hogy legtöbbünknek mennyire ez a lelki gyümölcse hiányos. Sokat nevettünk azon a csapatfeladaton, amikor bekötött szemmel kellett a tűbe cérnát fűzni a többiek irányításával.
A kedvesség és a jóság témája is igazán közel állt a gyerekekhez, mivel mély beszélgetés alakulhatott ki arról, hogy ki szorul rá a mi jóságunkra, és nekünk milyen jólesik, ha így reagál ránk környezetünk.

3. Összegzés: A drámapedagógiai foglalkozásokon nagyon sok pozitív élményt szereztek a gyerekek, jó volt látni és hallani az örömteli nevetésüket, önfeledt játékukat, megtapasztalni lelki fejlődésüket.

 

,,Színház az élet" Drámapedagógia a lelki nevelés szolgálatában (felső tagozat)
2018.09.04-2019.05.30

 

 

Célcsoport: 5- 6. évfolyamosoknak hirdettük meg a foglalkozást.
A foglalkozások időkerete: 30 foglalkozás, alkalmanként 45 perc

1.   A foglalkozások célja: Dramatikus játékok tanulása során konfliktuskezelő-, csoportépítő-, problémamegoldó - személyiségfejlesztő- tevékenységek megtanítása. A verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése, ön- és társismereti feladatok elsajátíttatása. Nevelési célok:
•    erkölcsi nevelés
•    önismeret és a társas k.'Ultúra fejlesztése
•    családi életre nevelés
•    testi és lelki egészségre nevelés
•    felelősségvállalás másokért, önkéntesség
•    tanulás tanítása
Munkaformák: Csoportmunka, páros munka és egyéni munka
Alkalmazott módszerek: magyarázat, gyakorlati feladatok, játék

Fejlesztési területek: lényeglátás, képzelet, probléma-felismerés, problémamegoldás, szabálykövetés, kezdeményezőképesség, több megoldás keresése, idővel való gazdálkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése, végrehajtási készség. Mozgáskoordináció, ritmusérzék, kommunikáció, esztétikai érzék fejlesztése.

2.  Beszámoló az éves munkáról: A foglalkozásokat 5. és 6. évfolyamos tanulóknak hirdettük meg. Ez a két korosztály fejlettségben közel áll egymáshoz, ezért ők lettek a kiválasztott célcsoport. Az éves munka folyamán bebizonyosodott, hogy jó választás volt, mert képesek voltak együtt dolgozni. Megfelelő létszámú, de nem túl nagy csoportot sikerült kialakítani. Mivel a drámapedagógiai játékok nem ismeretlenek a gyerekek előtt, szívesen jelentkeztek és nagy lelkesedéssel láttak a „munkának". A kidolgozásnak megfelelően haladtunk az év során. Egy-egy óra egy-egy készség, illetve képességterületet foglalt magába, a játékok ennek megfelelően csoportosultak. A fejlesztési területek mínden pontját érintettük az óra feladatában megjelölt célnak megfelelően hol egyik, hol másik területre helyezve a hangsúlyt. Előfordult, hogy a kommunikáció egyáltalán nem kapott szerepet, mert olyan játékokat játszottunk, melyekben csak a test, a mimika vagy éppen a gesztusok kaptak főszerepet. Természetesen egy más alkalommal éppen a beszédet, a kommunikációt domborítottuk ki.
Minden foglalkozásnak egy igen fontos eleme volt a JÁTÉK. Ezzel az egyszerű módszerrel megnyíltak a gyerekek és csodáknak voltam tanúja. A foglalkozások közben gyakorolták a helyes magatartásformákat. Személyiségük fejlődött. Megtanultak figyelni egymásra és önmagukra.
3.    Reflexió: A megvalósulás a tervezetnek megfelelően indult és haladt az év folyamán. A csoport összetétele lehetővé tette bármilyen típusú játék eljátszását. Bár a serdülőkorban járó gyerekekről van szó, mégsem éreztem azt, hogy szégyenlősek lennének egymás előtt, sőt sok pozitív irányú változást figyeltem meg a személyiségükben, gyakorlatokban saját problémáikat játsszák el, kapcsolódjon az akár a szüleihez, akár osztálytársakhoz vagy éppen a baráti körhöz. A játék ezáltal biztosította, hogy „kijátszhassák" magukból a stresszes élményeket. A foglalkozások vezetésénél nagyon ügyeltem, hogy mindenki szerepet kapjon, de csakis önkéntes alapon. Igyekeztem megtalálni azt az egyensúlyt, ami még megengedett, hogy játékra hívjak egy gyereket, az erőltetés nem alkalmazható ezeken a foglalkozásokon.
Jó hangulatú, vidám órákat töltöttünk együtt. Sokat mosolyogtak, nevettek a gyerekek. valahogy úgy éreztem, hogy nincs lehetetlen a számukra: hajtotta őket a kíváncsiság, a vágy a játék iránt. Mindenkinek lett kedvenc játéka, melyeket szívesen játszottak a záró foglalkozásokon.
A kitűzött célokat sikerült megvalósítanom, mely örömmel s elégedettséggel tölt el. A jövőt illetően felmerül a kérdés, hogy ugyanennek a csoportnak, folytatásként vagy esetleg egy újonnan szerveződő csapatnak hirdessük meg a foglalkozásokat a következő tanévben.